Irak történelme és lakossága

Irak, hivatalosan Iraki Köztársaság, egy Nyugat-Ázsiábai ország. A fővárosa és a legnagyobb városa Bagdad. Irakot különböző etnikai csoportok, köztük arabok, kurdok, türkmének, asszírok, jeziditák, perzsák és örmények alkotják.

Irak hivatalos nyelvei az arab és a kurd, míg a többi elismert regionális nyelv az angol, a neoarámi, a török és az örmény.

A „Civilizáció bölcsője” egy általános kifejezés a modern Irakot magában foglaló területre, mivel itt élt a legkorábbi ismert civilizáció, a sumer civilizáció. Irak partvonala 58 km a Perzsa-öböl északi részén, és magában foglalja a mezopotámiai hordaléksíkságot, a Zagros-hegység északnyugati végét és a Szíriai-sivatag keleti részét. Két nagy folyó, a Tigris és az Eufrátesz, délre halad át Irakon és a Shatt al-Arabba, a Perzsa-öböl közelében. Ezek a folyók jelentős mennyiségű termékeny földet biztosítanak Irak számára. A Tigris és az Eufrátesz folyók közötti régió, történelmi nevén Mezopotámia. Az emberiség itt kezdett először olvasni, írni, törvényeket alkotni és szervezett kormányzat alatt álló városokban élni – nevezetesen Urukban, ahonnan az „Irak” származik. A terület a Kr.e. 6. évezred óta egymást követő civilizációk otthona. Irak volt az akkád, sumír, asszír és babiloni birodalom központja. Része volt a medián, achaemenidák, hellenisztikus,Pártus, Sassanid, római, Rashidun, Omajjád, Abbasid, Ayyubid, szeldzsuk, mongol, Timurid, Safavid, Afsharid és oszmán birodalom.

A török megszállás Irakban, amíg a partíció az Oszmán Birodalom a 20. században, Irak készült három tartományból, az úgynevezett vilayets az oszmán-török nyelv : Moszul vilajet, Bagdad vilajet és Bászra vilajet. 1920 áprilisában a Nemzetek Szövetsége fennhatósága alatt létrehozták Mezopotámia brit mandátumát. A brit monarchia hátú ezeket összekötő vilayets be egy Királyságban 1921-ben alakult alatt Faisal I Irak. Az Iraki Hasimita Királyság 1932-ben függetlenné vált az Egyesült Királyságtól. 1958-ban megdöntötték a monarchiát, és létrejött az Iraki Köztársaság. Irak által ellenőrzött Arab Szocialista Baath Párt származó 1968-tól 2003. 1980-ban Irak megtámadta Iránt, elhúzódó háborút robbantva ki, amely csaknem nyolc évig tartott, és mindkét ország számára pusztító veszteségekkel járó patthelyzetbe torkollott.

Miután egy invázió az Egyesült Államok és szövetségesei 2003-ban Szaddám Huszein fél eltávolították a hatalomból, és a többpárti parlamenti választásokat tartottak 2005-ben. Az Egyesült Államok iraki jelenléte 2011-ben véget ért, de az iraki felkelés tovább folytatódott és felerősödött, ahogy a szíriai polgárháború harcosai beözönlöttek az országba. 2017. december 9-én Haider al-Abadi akkori iraki miniszterelnök győzelmet hirdetett az ISIL felett, és bejelentette a Szíriával közös határok teljes felszabadítását az Iszlám Állam fegyvereseitől. Az ISIL maradványai még mindig lázadást folytatnak az országban.

Irak 19 kormányzóságból álló szövetségi parlamenti köztársaság, amelyek közül négy alkotja az autonóm Kurdisztáni Régiót. Az ország hivatalos vallása az iszlám, míg más elismert vallások közé tartozik a kereszténység, a jazidizmus és a mandaeizmus. Kulturálisan Irak nagyon gazdag örökséggel rendelkezik, és ünnepli múltjának vívmányait mind az iszlám előtti, mind az iszlám utáni időkben, és költőiről, festőiről, szobrászairól, zenészeiről és építészeiről ismert, akiket a középső országok legjobbjai között tartanak számon. Manapság a turizmus is jelentősen fellendült az országban, így sokan érkeznek megpihenni ebbe a gyönyörű országba, ahol többnyire a romantikus erdei szállásokat keresik.

Irak alapító tagja az Egyesült Nemzetek Szervezetének, az OPEC-nek, valamint az Arab Ligának, az OIC-nak, az El nem kötelezett Mozgalomnak és az IMF-nek.

Történelem

Őskori korszak

A Shanidar-barlang belsejében, ahol nyolc felnőtt és két csecsemő neandervölgyi maradványai kerültek elő, körülbelül 65 000–35 000 évvel ezelőtt.
Között 65.000 BC és 35.000 BC, észak-iraki otthona volt a neandervölgyi kultúra régészeti maradványait, amelyeket felfedezett Shanidar Cave. Ugyanez a régióban is a helyét a számos előre neolit temetőt, társkereső körülbelül 11.000 BC.

Körülbelül ie 10 000 óta Irak, a Kis-Ázsiát és a Levantét is magában foglaló Termékeny Félhold nagy részével együtt a neolitikus kultúra egyik központja volt, amely a Fazekas előtti neolitikum A (PPNA) néven ismert, ahol a mezőgazdaság és a szarvasmarha-tenyésztés megjelent. először a világon. A következő újkőkorszakot, a PPNB -t téglalap alakú házak képviselik. A fazekasság előtti neolitikum idején az emberek kőből, gipszből és égetett mészből (Vaisselle blanche) készült edényeket használtak. Az anatóliai obszidián szerszámok leletei a korai kereskedelmi kapcsolatok bizonyítékai.

További fontos területek az emberi haladás volt, Jarmo (körülbelül 7100 BC), több helyről tartozó Halaf kultúra, és a Mondd al-‘Ubaid, a típusát helyén a Ubaid időszak (közötti 6500 BC és 3800 BC). A megfelelő időszakok a mezőgazdaságban, a szerszámgyártásban és az építészetben egyre nagyobb előrelépést mutatnak.

Ősi Irak

A Termékeny Félhold területe, Kr.e. 7500 körül, a fazekasság előtti neolitikum fő régészeti lelőhelyeivel. Abban az időben a tulajdonképpeni Mezopotámia területét még nem lakták be az emberek.
A ” civilizáció bölcsője ” tehát egy általános kifejezés a modern Irakot magában foglaló területre, mivel itt élt a legkorábbi ismert civilizáció, a sumer civilizáció, amely Dél-Irakban a termékeny Tigris-Eufrátesz folyó völgyében keletkezett a kalkolitikumban.

Itt született meg az ie 4. évezred végén a világ első írásrendszere és maga a feljegyzett történelem. A sumérok voltak az elsők, akik befogták a kereket és létrehozták a városállamokat, és írásai rögzítik a matematika, a csillagászat, az asztrológia, az írott jog, az orvostudomány és a szervezett vallás első bizonyítékait.

A nyelv a sumír egy szigetnyelv. A korai sumér időszak nagyobb városállamai voltak; Eriduban, Bad-tibira, Larsa, Szipparban, Suruppak, Uruk, Kis, Ur, Nippur, lagashi, Ningírszu, Umma, Hamazi, Adab, Mari, Isin, Kutha, Der és Akshak.

Az északi városok, mint Ashur, Arbela (a mai Erbil ) és Arrapha (a mai Kirkuk ) szintén fennmaradtak az Asszíriának nevezett területen a Kr.e. 25. századtól; azonban ebben a korai szakaszban sumérok által uralt közigazgatási központok voltak.

Bronzkor

A 26. században, Éannatum a lagashi létre, ami talán az első birodalom a történelemben, bár ez rövid életű volt. Később Lugal-Zage-Si, Umma papkirálya megdöntötte a Lagash-dinasztia elsőbbségét a területen, majd meghódította Urukot, fővárosává téve a Perzsa-öböltől a Földközi-tengerig terjedő birodalmat. Ebben az időszakban keletkezett a Gilgames-eposz, amely magában foglalja a Nagy Árvíz című mesét is.

A Kr.e. 29. századtól kezdve az akkád sémi nevek megjelentek a különböző városállamok királylistáin és közigazgatási dokumentumaiban. Továbbra is ismeretlen Akkád eredete, pontosan hol helyezkedhetett el, és hogyan emelkedett ki a jelentőségre. A beszéltek akkád, egy kelet-sémi nyelvet.

Az ie 29. és 24. század között Irakon belül számos királyságban és városállamban akkád nyelvű dinasztiák alakultak ki; köztük Asszíria, Ekallatum, Isin és Larsa.

A sumérok azonban általában uralkodóak maradtak egészen az Akkád Birodalom felemelkedéséig (Kr. e. 2335–2124), amelynek székhelye Akkád városában volt Irak középső részén. Akkád Sargon, eredetileg egy sumér király rabsakéja, megalapította a birodalmat, meghódította Dél- és Közép-Irak összes városállamát, és leigázta Asszír királyokat, így egyesítette a sumérokat és az akkádokat egy államban. Aztán nekilátott bővülő birodalmát, hódító Gutium, Elam, és volt győzelmet, amely nem eredményezett egy teljes hódítás ellen amoriták és Eblaites az ókori Szíria.

Hammurabi, akit úgy ábrázoltak, mint aki Shamashtól kapta királyi jelvényét. Dombormű Hammurapi törvénykönyve sztéléjének felső részén.
Az Akkád Birodalom összeomlása után a Kr.e. 22. század végén a gutiak néhány évtizedre elfoglalták a déli területet, míg Asszíria ismét megerősítette függetlenségét északon. Dél-Mezopotámia nagy része ismét egy uralkodó alatt egyesült az Ur III időszak alatt, leginkább a termékeny Shulgi király uralkodása alatt.

Egy elámi invázió ie 2004-ben véget vetett az Ur III királyságnak. Az ie 21. század közepére az akkád nyelvű Asszír királyság dominanciára emelkedett Irak északi részén. Asszíria bővült területileg az észak-keleti Levant, Közép-Irakban, és anatóliai, alkotó Old Asszír Birodalom (körülbelül 2035-1750 BC) alatt királyok, mint Puzur-Assur I., Sargon én, Ilushuma és Erishum én, az utóbbi akiknek előállított az eddig megírt legrészletesebb jogszabálykészlet. A déli rész több akkád nyelvű államra szakadt, Isin és Larsaés Eshnunna a főbbek.

Az ie 20. században a kánaánit beszélő amoriták elkezdtek bevándorolni Mezopotámia déli részébe. Végül kis királyságokat kezdtek felállítani délen, valamint bitorolni olyan létező városállamok trónját, mint Isin, Larsa és Eshnunna.

Az egyik ilyen kis amorita királyság, amelyet ie 1894-ben alapítottak, a határain belül tartalmazta Babilon akkori kis közigazgatási városát. Több mint egy évszázadon át jelentéktelen maradt, és beárnyékolták a régebbi és erősebb államok, mint például Asszíria, Elám, Isin, Ehnunna és Larsa.

Kr.e. 1792-ben egy Hammurapi nevű amorita uralkodó került hatalomra ebben az államban, és azonnal hozzálátott Babilon egy kisebb városból nagyvárossá építésébe, királyának kikiáltva magát. Hammurapi meghódította egész Dél- és Közép-Irakot, valamint keleten Elámot, nyugaton Marit, majd elhúzódó háborút vívott Isme-Dagan asszír királlyal a térség uralmáért, létrehozva a rövid életű Babilóniai Birodalmat. Végül legyőzte Isme-Dagan utódját, és alávetette Asszíriát és anatóliai gyarmatait. Az ie tizennyolcadik század közepére a sumérok elvesztették kulturális identitásukat, és megszűntek önálló népként létezni. A genetikai és kulturális elemzések azt mutatják, hogy a dél-iraki mocsári arabok valószínűleg a legközvetlenebb modern leszármazottjaik.

Hammurapi korából származik, hogy Dél-Irak Babilónia néven vált ismertté, míg északi része már több száz évvel ezelőtt egyesült Asszíriával. Birodalma azonban rövid életű volt, és halála után gyorsan összeomlott, és Asszíria és Dél-Irak, a Sealand-dinasztia formájában, visszakerült az őslakos akkádok kezébe. Az idegen amoriták ragaszkodtak a hatalomhoz az ismét gyenge és kicsi Babilóniában, mígnem az indoeurópai ajkú hettita birodalom kifosztotta az anatóliai székhelyű Kr.e. 1595-ben. Ezt követően egy másik idegen nép, a Nyelvi Izolátum beszélő kassziták származnak aAz ókori iráni Zagros-hegység uralma alá került Babilónia, ahol közel 600 évig uralkodtak, messze a leghosszabb dinasztia, amely valaha is uralkodott Babilonban.